Föld (1930)

Earth

Kategória:

Tartalom:

A föld a klasszikus szovjet némafilm irányzatát és sajátosságait már a Patyomkin páncélos és Az anya révén megismerhettük. A föld, mely ehhez a korszakhoz tartozik, annyira sajátos ukrán vonásokat mutat, hogy hasznos megismerkedni nagyvonalakban az ukrán filmművészet útjával, éppen A föld jelentőségének jobb megértése érdekében. A forradalom előtt, bár Jaltában a Hanzsonkov Stúdiónak volt telephelye, ukrán filmgyártás nem volt. 1918-ban az intervenció idején az Ogyesszába menekült Haritonov készített itt néhány szovjetellenes agitációs filmet, de a vörös csapatok hamarosan kiszorították őt Ukrajnából. Ezek után 1919-ben a Vörös Hadsereg politikai szervei forgattak előbb Harkovban, majd Ogyesszában néhány agitációs filmet. A tulajdonképpeni filmgyártás csak 1922-ben kezdődött meg Jaltán és később Ogyesszában. 1928-ban felépült a kijevi stúdió is, ahol rövidesen évi 20-25 film készült. Az ukrán filmgyártásban először moszkvai rendezők dolgoztak. A tradicionalisták közül Gargyin, Peresztyianyi, Turin, stb. Ide jött az experimentalisták több képviselője is, köztük Vertov, Kaufmann, Rosalj, stb. Többségükben mit sem törődtek az ukrán néppel és kultúrájával, általában nem is ukrán témájú filmet alkottak. Ez különben állt az akkor működő ukrán filmművészekre -Taszinra, Sztabovojra és a többiekre is. Nekik ugyan sikerült egy-két jelentős filmet alkotniuk, de ezek sem képviselték semmiféle sajátos ukrán filmművészetet. Még kevésbé sikerült azt elérniük az ideiglenesen gyártási lehetőségekhez jutott nacionalistáknak. Ellenséges ideológiájuk miatt ők hamarosan ki is szorultak a filmgyártásból. Így az ukrán filmművészet tulajdonképpeni megalapítója: Dovzsenko. Dovzsenko első nagy játékfilmjében, A diplomáciai aktatáskában még uralkodtak az amerikai hatások, sablonok. Még ugyanabban az évben elkészült azonban az első igazán dovzsenkói film, a Zvenyigora is. Ez Ukrajna történetéből mutatott részleteket, Dovzsenko filmjeiben azután is gyakran felbukkanó figura, egy ősz nagyapó kommentárjaival. Itt már tapasztalhatóak voltak a később kiterebélyesedő vonások, a Gogolra emlékeztető romantika, a líraiság, az ukrán humor, a filozófiai általánosítás igénye és a festői tájképek. 1929-ben készült el az ukrán munkás figuráját szimbólummá emelő Arzenál, majd nemcsak Dovzsenko, hanem az egész ukrán filmművészet legnagyobb műve, A föld. A föld ereje nem annyira témájában van, hanem sokkal inkább atmoszférájában, ábrázoló erejében, ritmusában és filozófiai jelentésében. Összefonódik benne a természet mozgása a társadaloméval, hol harmóniát, hol kontrasztot mutatva. Ezek a filozófiai gondolatok - a haladás eszméje, a születés és a halál természetes folyamatként való szemlélése, a változások magától értetődősége, az új győzelme a régi felett u2013 nem elvont tézisként fejeződnek ki a filmben, hanem rendkívüli képi erővel, s ugyanakkor a táj, az emberek, a gondolkodás stb. nemzeti jellegével. A föld Dovzsenko legjobb műve, mely egyesíti a költőt és a festőt. Valóságszemlélete általában költői és festői formában jelentkezik. Ebben a vjzuális és drámai filmjében nem zavarnak a közvetlenül képekre fordított metaforák, s itt jut szerephez legjobban összes filmje közül a vágás. A film vége felé kiteljesedő részének összefogott különböző vonalai - a temetés, a vágyódó asszony, az átkot kérő pap, az őrjöngő kulákfiú, a szülő nő - szép szimbólumát adják az említett filozófiai gondolatoknak a születésről és a halálról, a régiről és az újról. Az eredmény: a természeti és a társadalmi mozgásnak lírával, romantikával, humorral telített eposza. Ebben kell keresni azt a fő erényt is, amely egy nemzeti művészet sajátos képviselőjeként a világ legjobb tizenkét filmje közé juttatta. Rendkívüli egyszerűséggel, de mély általánosítással tudta megmutatni ebben a művében a pszichológiai rezdüléseket épp úgy, mint a társadalom forradalmi mozgását, azok bonyolult egymásra hatásában és összefonódásában. Ennek a tükrözésnek az a sikere, mely új stílust is kelentett, megmutatva azt, hogy a szocialista realista alkotásokban lehetnek stíluskülönbségek, és dokumentálva egy ilyen mélyen népi gyökerű hangvételnek erejét és szuggesztivitását is. Nemes Károly