Marcelinót csecsemőként egy kolostor kapuja előtt hagyták, s a szerzetesek nevelték fel. A legenda szerint ő az a gyermek, aki minden ezredik holddal születik, s aki különleges képességgel bír. Marcelino azonban egy átlagos, eleven kisfiú, aki kalandjai révén gondoskodik a szerzetesek testi épségéről és frissességéről.